Megkínzott üszők péniszét
Tartalom
Bejelentkezés
A rengeteg képet tartalmazó tanulmánykötet olyannyira felcsigázta, hogy az ott összegyűjtött anyagból kiindulva nyolc év alatt felépített egy több mint ötszáz művet tartalmazó gyűjteményt. A gyűjtemény Bár mindenképpen hatalmas és a gyűjtési kört tekintve unikális, sőt hiánypótló anyagról van szó, mégsem ez a fontos. Persze eme munkák híven tükrözik a hetvenes évek társadalmi környezetét és az ún. Alföldit azonban nem ez izgatta.
Minden gyűjtemény valamiképpen személyes, de esetünkben ez hatványozottan igaz; a kiválasztott munkákban tetten érhető a dac, a külső kényszerek tagadása, a halál tematikája vagy az érzéki szenvedély. A gyűjtemény voltaképp fordított önportré, amely láttán valamit azért kapiskálhatunk Alföldi személyiségéből.
Bedolgozott testek
Ráadásul Alföldi olyan anyagokat bányászott ki a fiókok mélyéből, amelyet eddig a korszakkal foglalkozók sem láthattak s amely minden bizonnyal árnyalja majd a későbbi, eddig igen szűkös szakmai feldolgozást. Nem beszélve olyan kívülállókról, mint a műkritikus Perneczky Géza vagy az építész Szalai Péter. Megkínzott üszők péniszét gyűjtemény kiemelkedő és a múzeumi gyűjtésben alig reprezentált szegmense a magyar művészetnek; nem csoda, ha tervezik külföldi bemutatását.
Hereford tehén + borjú, szarvasmarha, OMÉK 2017., v170923-1-094
Előtte azonban nem árt tisztázni, hogy a gyűjteményt vagy a neoavantgárd művészetet mutatjuk-e be. Kicsit komolytalan ugyanis, ha egy művészettörténeti korszakot jelző fogalmat felhígítanak — bármennyire is megdöbbentőek például a haldokló Kerekes Gábor körül készült munkái.
Alföldi szerint ideje lenne lelépni innen
A Testiség, Az identitás keresése, továbbá a Rejtőzködés és képroncsolás azonban csak hívószavak — nincsenek vagy nagyon nehezen felfedezhetők az ennek hogyan tegyük a péniszet egységek. De az már hatásvadászatnak vagy túllihegettnek tűnik, amikor a politikai munkákat megtámogatandó egy installációt, egy zöld fűben álldogáló vörös kerti törpét Marxot biggyesztenek a terem közepébe arról nem is szólva, hogy ez a mű as.
Mindezek ellenére a kiállítás megkínzott üszők péniszét izgalmas — még ha a befogadók szempontjából nem ártott volna több információt is közzétenni.
A képen egy férfi látható, szájába tömve egy a kép címét is adó újságkivágattal. A munka közvetlenül azután készült, hogy a neoavantgárd művészek független kiállítóhelyeként funkcionáló balatonboglári kápolnatárlatokat az első politikai támadás érte — az újságíró felülről sugallt szavai ágyaztak meg később a műterem-kiállítások bezárásának. Mindez tűnhet akár szőrszálhasogatásnak is — de miként értheti meg egy külföldi látogató az anyagot, ha már az alapvető ismereteket sem tisztázzuk?
A kiállításon számos igazi csemegével találkozhatunk.
István Mantegnának ajánlott kórházi felvétele vagy Gémes Péter hírvivő angyala. De hogy mit is látunk valójában? Ezt a pőre kitárulkozást pedig értékelni kell.
A kislány nyűgösen, kedvetlenül ébredt. Az öreg soror Katerina ott állt a cella küszöbén, fekete véloma alól sápadtan, soványan világított az arca, sötét szeme mint két izzó szénparázs tüzelt a sűrű ráncok között. Csontos ujjaival megtörölgette szikkadt ajkait s mosolygott. A kislány összevonta a homloka redőit, mint valami kis öreg, és megrázta kócos, dióbarna haját.
Mai Manó Ház, nyitva április 3-ig szerző.