Mit jelent az egyéni, eredeti jelleg?

Fénykép felállítás nélkül

A jognak terepasztalánál Amikor hiába van képünk hozzá Épületkép felhasználása számos módon történhet: fotóalbumban, publikációban, honlapon.

Snappy Photobox - Pillanatokra emlékszünk nem napokra

Vajon valamennyi ilyen fotó esetében szerzői műről beszélhetünk-e, illetve minden esetben szükséges-e engedély egy épületfotó publikálásához, felhasználásához?

Hol húzódik ténylegesen a határ egy engedélyköteles és az engedély nélküli képfelhasználás között? Hepp Nóra Szerzői jogi védelem alá eső épületnél az építésztől, művészi fotónál a fotóstól kell engedélyt kérni, és mindkét szerző nevét a fotó felhasználáskar fel kell tüntetni, amennyiben hozzáférhetőek.

Mit jelent az egyéni, eredeti jelleg?

Elkészültek az első lidércfény-képek

Mi alapján minősül egyéni, eredetinek például a bécsi Friedensreich Hundertwasser nevéhez fűződő szemétégető? Egyéni, eredeti jellegű az az építészeti alkotás, illetve fotóművészeti mű, amely átlagos megoldástól eltérő, tehát a szerző személyiségi jegyeit tükröző jelleggel rendelkezik, azaz nem más művének szolgai másolata. Egy kép, épület tehát nem attól lesz szerzői mű, hogy azt én vagy más szépnek találja, és nem is a fotós vagy építész hírneve miatt.

Egy közbotrányt kiváltó, ízléstelen kép is lehet szerzői mű, valamint egy Robert Capa által készített kép sem feltétlen esik szerzői jogi védelem alá, ha az egy átlagos kép, illetve egy amatőr, névtelen fotós műve is eshet szerzői jogi védelem alá. Egyéni, eredeti jellemzők megmutatkozhatnak egy épület formájában, tagoltságában, a felhasznált anyagokban, a megválasztott színekben. E szempontok alapján tehát eltérés mutatkozik a mindennapi ismert építészeti megoldásoktól. Szerzői jogi védelem nem kizárólag a múzeumokra, díszes villákra, palotákra terjed ki, hanem gyárakra, raktárépületekre, repülőterekre, hidakra, családi házakra, uszodára, metróállomásra, belső építészeti megoldásokra így: üzlethelyiségekre, lépcsőház, folyósok, helyiségek térkialakítására is, amelyek mögött kreatív építészek csoportja áll.

Ebből látszik, hogy az épület funkciója egyáltalán nem zárja ki az egyéni, eredeti jelleg fennállását, mert az alkotás tere adott arra, hogy az építész személyiségének jegyei így vagy úgy megnyilvánuljanak. Ezzel fénykép felállítás nélkül egy típusépület nem minősül szerzői műnek, ilyen körbe tartoznak azon épületek, amelyek nem rendelkeznek semmilyen egyedi vonással, megoldással, tehát tömegesen elterjedt stílust fénykép felállítás nélkül.

Ilyen típusépületek előfordulnak pl. Egy fotó egyéni, fénykép felállítás nélkül jellege pedig abban mutatkozhat meg, hogy a fotóművész a felvételhez különleges beállítást, optikát praktikus péniszek, vagy éppen speciális szűrőt használ.

Ezen attribútumok hiányában fénykép felállítás nélkül kép nem szerzői mű, tehát szabadon felhasználható. Mindez azonban nem azonos az épület vagy fotó ízlésbelimegítélésével.

Így a szocializmus idején épült, a jelenkor számára már nem feltétlen esztétikusnak tartott épületek is a szerzői művek körébe tartoznak, amennyiben egyéni, eredeti jellegük fennáll.

fénykép felállítás nélkül

A védelemnél tehát nem ezen jellemzők a döntőek, hanem, a már korábban említett kritérium: miszerint a mű ne legyen más művének szolgai másolata. Honnan tudható, hogy egy alkotás szerzői műnek minősül? A válasz rávilágít arra, hogy a szerzői jog milyen ingoványos terület is. Részletek alapos ismertetését nélkülözve vegyük figyelembe, hogy — szemben a védjegyoltalommal pl.

Canon márka vagy szabadalommal pl. Mihályi József fényképezőgépek élesre állításához kapcsolódó szabadalmai — Léteznek szerzői jogokról különböző nyilvántartások, ilyen például a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál vezetett önkéntes műnyilvántartás is, a mű ebben történő rögzítése azonban nem keletkeztet védelmet, kizárólag azt bizonyítja, hogy az alkotás a nyilvántartásba vétel napján már létezett.

A védelem keletkezésének tehát nem feltétele a védjegyekhez vagy szabadalmakhoz hasonló hatósági eljárás, illetve nyilvántartásba vétel. Egyetlen feltételnek kell teljesülnie, mégpedig, hogy az épület, illetve az épületfotó egyéni, eredeti jelleggel rendelkezzen, ne legyen más műnek a szolgai másolata. Kép készül Canon géppel — vajon megilleti-e a szerzői jog?

Adott esetben a védelem fennállása vitatható, erről minden esetben azonban a bíróság dönt. Azt lehet tehát mondani, hogy az átlagostól fénykép felállítás nélkül, sajátos személyiségi jegyeket tükröző megoldások esetén az építészeti mű, illetve fotó szerzői jogi védelme vélelmezhető, tehát annak felhasználása a szerzők engedélyéhez kötött.

Vegyünk egy példát: az erkélyemről, egy sajátos szemszögből fotót készítek a szemközti lakótelepi épületről. Ez a kép akár tekinthető szerzői műnek is, de csak a fotó tekintetében. Ha azonban ezt a képet minden tekintetben átlagos szemszögből, módon készítem, a fotó fénykép felállítás nélkül fog szerzői műnek minősülni.

Sztereoszkópia

Mikor szükséges engedélyt kérni? Engedély kérése kizárólag az egyéni, eredeti jellegű művek felhasználásánál szükséges. Meg kell különböztetni tehát azt az esetet, amikor fénykép felállítás nélkül egy eredeti épületet jellegtelen képként örökít meg vagy éppen fordítva, egy ügyes fotós jó érzékkel kap lencsevégre egy átlagos épületet.

Az engedélyt mindig attól a személytől kell kérni, akinek köszönhető az egyedi megoldás, tehát a művészi módon eljáró fotóstól, az építésztől — vagy éppen mindkettőtől. Egy típusépületet ábrázoló egyszerű átlagos kép honlapon, cikkben, albumban, reklámkiadványban történő feltüntetéséhez nem szükséges engedélyek beszerzése.

Nem ez az eset áll fenn akkor, ha például egy típusgyárat egyedi jelleggel örökíti meg egy kép pl. Charles Sheeler Ford-művek című Detroitban készült képe. Így a szerzői jog keletkezését megelőzően épített — tehát szerzői jogi védelem alatt nem álló — középkori cisztercita kolostorokról készült már elhunyt Lucien Hervé egyedi képei is csak a szerző örököseinek engedélyével használható fénykép felállítás nélkül.

Nézzünk arra is példát, ha a kép átlagos, de egyedi, művészi épületet ábrázol! Nyári utazás során valaki készít egy különleges, egyedi homlokzatú építményről egy képet, amelyet egyik barátja meg szeretne jelentetni reklámkiadványában.

Ez esetben nem a fotóstól, hanem az építésztől kell engedélyt kérni. Mit értünk felhasználás alatt?

fénykép felállítás nélkül

Felhasználásról a lehető legtágabb értelemben beszélhetünk, ha egy épületet lefotóz valaki és azt felhasználja akár egy cikkben vagy éppen a képet emléktárgyakon, boroscímkén tünteti fel. A sokak által kritizált, mégis egyediségében nem megkérdőjelezhető Hundertwasser-ház homlokzatáról készült fotó megjelenítése egy kendőn vagy éppen bögrén tehát szintén engedélyköteles.

Megemlíthető az az eset is, ha valaki az épületet nem fotó formájában, hanem az arról készült valósághű ábrázolású grafikát vagy festményt használja fel. A hozzájárulás kikérésnek szükségességén ez nem változtat.

Valószínűsíthető, hogy itt a tiltás egy művészi épület utánépítésére vonatkozik, azaz nem építtethetem meg saját célra egy nekem tetsző, szerzői jogi védelem alatt álló lakóházat vagy irodaházat.

erekciót okozó pókcsípés

Az engedélyezés kérdése első körben a fotókészítésnél merül fel. Az engedély kikérése tehát ott jut jelentőséghez, hogy az épületképet milyen célból használom fel.

megkínzott üszők péniszét

Abból kell kiindulni, hogy minden — magáncélú körön kívüli — felhasználás esetén engedélyt kell kérni, abban az esetben is, ha bevétel egyáltalán nem származik a felhasználásból. A kivételekről lejjebb szólunk.

Fotóstúdió felszerelések tárgyfotózáshoz

Ki adhat engedélyt az épületfotó felhasználására? A szerzők, azaz az építész és a fotós? Minden esetben a szerzőktől kell-e engedélyt kérni egy épületfénykép felhasználásakor? Egy épület vagy fotó tulajdonosa adhat-e engedélyt a mű felhasználására? Szerzőnek minden esetben csak természetes személy tekinthető, azaz a tervező, illetve a fotóművész.

BARABÁS MIKLÓS (1810-1898)

Nem ritka azonban, hogy az alkotók munkaviszony keretében tervezik meg az épületet vagy készítenek fotót egy építészeti alkotásról. Ilyen esetben bár szerzőnek a ténylegesen terveket, fotót készítő személy minősül, a felhasználás felett nem ő rendelkezik, hanem a munkáltató, tehát az építészeti stúdió, illetve fotóművészt foglalkoztató szerkesztőség.

Amennyiben az alkotó nem munkaviszonyban tervez, fényképez, a mű felett szerzőként ő fog rendelkezni, illetve halála esetén szerzői jogi örököse jogutódként járhat el a képek felhasználásának engedélyezése esetében. Nem ritka ugyanakkor, hogy egy épületképnél a fotós kikérte az engedélyt az építésztől arra, hogy tág körben használja a fotót, és akár még másnak is engedélyt adjon rá.

Fontos, hogy erről felhasználóként meggyőződjünk, ha például a megosztóoldalakon találkozunk a képpel. Ebből következik, ha például valaki reklámügynökségét hirdető honlapján egy nem átlagos épületről készült fotóművészeti alkotást szeretne felhasználni, akkor első körben a fotóstól, és szükség esetén az építésztől is hozzájárulást kell kérnie.

Ez a kötelezettség akkor is fennáll, ha csak az épület vagy kizárólag a fotó minősül szerzői műnek, ilyen esetben értelemszerűen csak az építész vagy éppen fénykép felállítás nélkül fotóművész engedélye szükséges.

Téves az az elképzelés, miszerint egy egyéni, eredeti modern lakóház vagy piaci értékkel rendelkező fotó tulajdonosa felhasználási jogokkal rendelkezne. Meglepő talán, de a tulajdonos tulajdonjogánál fogva nem válik szerzői jogi jogosulttá, tehát csak akkor engedélyezheti egy épületről készült fotóművészeti alkotás felhasználását, ha erre külön engedélye fénykép felállítás nélkül, ennek hiányában pusztán tulajdonjoga alapján nem rendelkezhet a mű felhasználása felől.

Nem szabad megfeledkeznünk az alkotók fotós és 37 éves férfi merevedés építész nevének feltüntetéséről. Mikor lehetséges a felhasználás engedély nélküli?

Ez azt jelenti, hogy nem minden épület és fotó esik a szerzői művek körébe.

A photograph mánia mindenkit magával ragad s nem sokára azt vesszük észre, hogy valamint más sok szép dolgot, úgy kiváló festményeket is csak a múltban kereshetünk. E recriminatiokat önkénytelenül is felkölte bennünk azon hír, hogy Barabás Miklós és Kovács Mihály kitűnő festészeink is photograph műtermet állítanak. Igaz, hogy e művészeink szakképzettsége a hazai fényképeket kitűnő tökélyre fejleszti, de nem nagyobb s érezhetőbb lesz-e azon művészeti hiány, mit ecsetjök pihenése okoz?

Így nem állnak védelem alatt például a típustervek szerint megvalósuló lakótelepek, ipari épületek, típusiskolák, családi házak. Az ilyen épületek közös jellemvonása abban áll, hogy mindezek átlagos, mindennapi, tehát egyéni, eredeti jelleget nélkülöző jellemvonásokkal rendelkeznek. Egy típusterv alapján megépült balatoni nyaralókat vagy családi házakat tartalmazó katalógusban található fotók általában nem élveznek szerzői jogi védelmet, tehát szabadon felhasználhatók.

Nem szükséges engedélyt kérni abban az esetben sem, ha valamely tájegység jellegzetes parasztházát kívánunk lencsevégre kapni, hiszen ilyen alkotások kizártak a szerzői jog világából.

CSALÁDI FÉNYKÉPMENTÉS A 2011-ES JAPÁN FÖLDRENGÉS ÉS CUNAMI UTÁN

A védelmi idő letelte művenként vizsgálandó, tehát külön az épület, külön a fotó esetében. Jelen esetben olyan épületeknél és fotóknál, amelyeknek alkotója a negyvenes évek elején halt meg, a felhasználási jogok már nem érvényesíthetők, mert ezek a művek már közkincsbe tartoznak. Gondolhatunk akár Antoni Gaudí építészeti költeményeire vagy éppen Lechner Fénykép felállítás nélkül hazai szecessziós építészeti remekeire, amely alkotások szabadon fotózhatók és felhasználhatók.

Építészeti művekről készült látkép szabadon felhasználható Az idézéshez hasonlóan az építészeti művek esetében is vannak olyan felhasználások, amelyek nem esnek az engedélyezés körébe, tehát az építésztől nem kell engedélyt kérni látkép készítéséhez és felhasználásához. Látképnek minősül az a kép, amely egy épületet tárgyilag hű módon, távlatból ábrázol.

Csak olyan épületről készíthető ugyanis látkép, amely szabadban, nyilvános helyen található, mégpedig állandó jelleggel került felállításra. Itt jegyezhető meg, hogy bár az európai szerzői jogi szabályozások sok tekintetben hasonlóak egymáshoz, mégis vannak alapvető különbségek. Erre példa, hogy az osztrák szerzői jog minden további nélkül megengedi egy épület belső terének lefotózását, és e kép felhasználását.

Ebből a körből kizártak tehát azok az épületek, amelyek bekerített magánterületen találhatók, vagy éppen csak ideiglenesen kerültek felállításra.

Az alábbi cikket lapunk számára írta.

Nem fénykép felállítás nélkül látkép egy épület belső kialakításáról sem, így a Kas Oosterhuis holland építész nem olyan régen átadott Bálna épületének belső tereit ábrázoló kép nem minősülhet látképnek. Ugyanez áll például egy magánterületen található villa, kastély esetére, amelyek bekerített kertben vagy parkban találhatók, ezen építészeti alkotásokról szintén kizárt a látkép készítése. Ugyancsak nem készíthető látkép egy alkalomszerűen felállított építésszerű egyéni, eredeti jellegű alkotásról pl.

Ez nem azt jelenti, hogy nem készíthetek képeket egy borfesztiválon vagy egy könyvfesztiválon, mert az átlagos pavilonok természetesen lefotózhatók, hiszen általában nem bírnak egyéni, eredeti jelleggel.

Ingyenes képszerkesztők, telepítés nélkül

Sokkal inkább egyedi installációkra kell gondolni, például a világkiállításokon felállított egyedi belső térkialakításokra.