Babonák és hiedelmek: a mindenszentek- és a halottak napja.

Az egymás utáni napokon ünnepelt mindenszentek és halottak napja közül  egyértelműen az utóbbi dominál, annak ellenére, hogy a megemlékezés később alakult ki.

november 1. és november 2.

mindenszentek-halottak-napja

Minden vértanú ünnepe

A minden vértanú ünnepe volt az első keresztény jeles nap, amely a halottaknak  állított emléket. A Keletrómai Birodalomból a IV. századból maradt fenn írásos emlék, amely arról számol be, hogy a  keresztényüldözések áldozataiért imádkoztak.
Kezdetben nem alakult ki egységes időpont, három alkalommal, május 13-án, a  húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóan és pünkösd után ünnepelték meg a vértanúkat Keleten.
A Róma vezetésével kibontakozó nyugati egyház a VI. században vette át az  ünnepet. Ebben IV. Bonifác pápának volt kiemelkedő szerepe, aki a katakombákban nyugvó őskeresztényeket hatalmas  pompával újratemettette. Az eseményre 690. május 13-án került sor, ezt követően pedig minden évben felidézték az első  keresztények emlékét. A korabeli szertartásnak volt egy érdekes eseménye: a Vértanú Mária templom kupolájáról rózsaszirmok hullottak  a mártírokért imádkozó hívekre. Ez a hagyomány a középkorban átkerült augusztusra, a rózsák ünnepére.
A minden vértanú ünnepe egészen a középkorig élt, jelentőségét azonban visszaszorította a mindenszentek később kialakult hagyománya.

Mindenszentek

III. Gergely pápa a VIII. században indította útjára mindenszentek ünnepét. st-peter-bazilika A pápa  kiállt halottak napja – mindenszentek azért, hogy a vértanúk mellett a kereszténység elismerése után  szentté avatottakról is emlékezzenek meg, ezért 732-ben a Szent Péter-bazilika egyik mellékkápolnáját mindenszenteknek, vagyis  az egyház szentjeinek ajánlotta. A történtekből kiolvasható, hogy a mindenszentek nem a vértanúk ünnepének új  értelmezése, hanem attól teljesen független kezdeményezés.
Nem ismert, hogy a felszentelés az év melyik napján történt, a VIII. századtól  azonban november elsejét említik, mint az ünnep dátumát. Az sem ismert, hogy miért pont november elsejére esett a  választás, talán valamelyik pogány rítus átvétele állhat a háttérben (kelta újév vagy hispán-gall ünnep).
Mindenszentek, akárcsak a minden vértanú ünnepe idővel veszített jelentőségéből, a három ünnep közül a halottak napja épült be egyedül a világi ünnepek közé.

Halottak napja

A népi kultúrában a mindenszentekhez szinte egyetlen szokás sem kötődik, ezzel  szemben a halottak napja igen színes hagyományokkal rendelkezik. A halottak napja – a mindenszentekkel ellentétben – nemcsak a katolikusok ünnepe, hanem a reformáció több vallása is elfogadja: míg az evangélikusok és az unitáriusok hivatalosan is elismerik, addig a reformátusok csak szokásjog alapján, a templomon kívül emlékeznek meg az  eseményről.consecration_cluny
A halottak napja szintén önálló ünnep, a másik két szokástól függetlenül alakult  ki: Szent Odilo clunyi apát 998-ban rendelte el, hogy a halottakról zsolozsmákkal és szentmiseáldozatokkal emlékezzenek meg. A szokás Nyugat-Európában a XII.-XIII. században mindenhol elterjedt, így Magyarországon is. A szokás ismertsége  napjainkban is töretlen, azon kevés hagyomány közé tartozik, amely életben tudott maradni a XI. században is…

Mindenszentek

A hajdani rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték.  Szobrot emeltek, szentélyt állítottak számukra. Marcus Agrippa Kr.e. 27-ben építtetett egy hatalmas templomot, amit  Pantheonnak neveztek el. Itt az összes isten tiszteletére mutatták be a papok az áldozatot. A Pantheont aztán Rómában 610  (egyes források szerint 609) május 13-án keresztény templommá alakították. Ez adott alkalmat az ünnep bevezetésére:  hiszen ezen a napon IV. Bonifác pápa a templomot az összes vértanú tiszteletére szentelte.
A IV. századból is maradtak fent adatok Mindenszentek ünnepéről. ephremSzent Efrém  szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János például már tudott az ünnepről, melyet május 13-án, illetve pünkösd utáni első  vasárnap ültek meg. ( E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja. )Az ünnep történetében újabb lépést  jelentett III. Gergely pápa (731-745), aki a Szent Péter Bazilika egyik mellék-kápolnáját nemcsak minden vértanúnak, hanem  “minden tökéletes igaznak” a tiszteletére szentelte.
Az ünnep még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tevődött át,  valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék. (A kelták november első napjaiban emlékeztek az  elhunytakra különböző halotti áldozatok bemutatásával. Náluk már a VIII. században is közünnep volt november első napja  – ami az év kezdetét is jelentette-.
835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan elismerte az  új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett.

Halottak Napja

Halottak napját november 2-án 998 óta tartja meg az egyház. Ez az ünnep  összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta. Ilyen elképzelések mellett  igyekeztek a halottakkal “jóban lenni”, az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyát gyújtottak,  hogy “szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat”.
A november 2-i halottak napja konkrétan Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048,) ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. Ez a rendelete (998) mindmáig  fennmaradt. Hamarosan pedig a bencés renden kívül is megünnepelték, a XIV. századtól Róma is átvette.
halottak-napjaE napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. Ehhez a  szokáshoz azonban több népi hiedelem is kapcsolódik. Némelyik szerint ennek az a célja, hogy a világosban a “véletlenül  kiszabadult lelkecskék” újra
visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket.  Magyar területeken szokás volt ilyenkor a sírok megtisztítása, rendbe hozása is. Ilyenkor fel is díszítik a sírokat.  Virágokat, manapság pedig koszorúkat visznek az elhunytak tiszteletére.
A nép ajkán ennek a szokásnak is megvan a magyarázata: azért kell megszépíteni  ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. A néphit szerint ilyenkor ugyanis  hazalátogatnak a halottak. Ezért sokfelé szokás volt, hogy számukra megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. A  bukovinai magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót.
Aki ezeken a napokon nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát.  Zentán Mindenszentek napján a család minden tagja meggyújt egy gyertyát, azt tartották, hogy akié a legelőször leég, az hal  meg leghamarabb.

Honnan ered a Halottak napja?

A Halottak napja a római katolikus egyházban az összes meghalt hívő emléknapja.
Mindazokra emlékezik ilyenkor az egyház, akik a keresztségben hunytak el, és  akikről úgy hiszik, hogy a purgatóriumban vannak, minthogy bocsánatos bűnökkel a lelkükön haltak meg.
A katolikus tanítás szerint az élő hívek imája segít a holt lelkeknek, hogy  megtisztuljanak, és így megláthassák Istent a mennyben.
imadkozasMeghatározott napokat már a kereszténység kezdeteitől arra szenteltek, hogy a  megholtak bizonyos csoportjáért közbenjárjanak. Egyetemes közbenjárásra azonban november másodikát 1030  környékén a Cluny-i bencés monostor apátja, Odilo vezette be, és megszabta, hogy kapcsolják össze egy sor kiegészítő imával és  alamizsnával.
Ezt a halottakról szóló megemlékezést átvette az egész egyház.

November 2-a,  mint halottak napja, a XIII. század végére gyakorlatilag általánosan elfogadottá vált. Az ünnep napját úgy választották,  hogy a mindenszentek napját kövesse. Ez a nyugati kereszténységben november elseje.
A halottak napjához számos néphit kapcsolódik. Az élőknek ilyenkor tilos volt a  munka. Nem volt szabad semmiféle földmunkát végezni, hogy ne háborgassák a halottakat. Halottak napján, sőt egész  hetében tilos volt mosni, mert a halottak a vízbe kerülnének, a ruha pedig megsárgul. Sokfelé terjedt el az a hiedelem,  hogy a halottak ilyenkor hazalátogatnak, ezért számukra is megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra, és  gyertyát gyújtottak. A gyertyák a halottakért égtek, a tűz ugyanis megtisztulást hozott.

November 2.

Halottak napja, a régiségben olykor lölkök napja, lelkeknek emlékezete,* a küzdő  Egyház ünnepélyes megemlékezése a szenvedő Egyházról. Amint fentebb olvasható, a jámborságtörténet különös fejlődése során  Mindenszentekből is gyakorlatban Halottak napjának vigíliája lett.

Ehelyütt azokról a hagyományokról és hiedelmekről* emlékeznék meg, amelyek szorosan a  halottak estéjéhez és napjához, főleg az etetéshez fűződnek. A szegény szenvedő lelkek
üdvösségének ügyét a jámborsági hagyomány a szegények, koldusok istápolásával  érezte legméltóbban szolgálni: leginkább, legünnepélyesebben temetés alkalmával és Halottak napján.

A hazai halottkultusz múltjából itt annyit meg kell említeni, hogy a temető (cinterem) valamikor körülvette a templomot. A halottat a gyászházból vagy a templomba, vagy csak a templom  előcsarnokába (limbus) hozták. Itt folyt le a temetési szertartás, búcsúztatás, innen vitték és hantolták közeli sírjába. koldusokA  szertartás alatt, máshol közvetlenül a temetés után vagy a templomajtóban, vagy a halott sírjánál osztották ki a  megholt üdvösségéért való imádság fejében a koldusok, ispotálybeliek: betegek, elhagyott öregek között a gyászoló család  ajándékát, főleg kenyeret, kalácsot, bort, gyertyát. Egyes helyeken a halottas házban ült tort a meghívott szegények,  koldusok, félkegyelműek ünnepélyes megvendégelése előzte meg. Olykor a halott végrendeletében is meghagyta az  alamizsnaosztás idejét és mértékét. Ezt a hátramaradt élők lelkiismeretesen teljesítették is, mert féltek, hogy halottjuk  lelke hazajár. Az ősi hagyomány vidékenként más-más helyi formában maradt fenn.

Az egyik jellegzetes változat szerint a hívek a halottak napi alamizsnát  (kenyér, kalács, bor, zsír, szalonna, köles, bab) a templomban ilyenkor fölállított katafalk (gyászkoporsó) mellé rakták,  illetőleg rakják. A koldusok, rászoruló szegény családok részeltetése a pap, harangozó, koldusbíró, templomatya hírével történt,  illetőleg történik.

A temető az utolsó két évszázad folyamán a helység szélére került. Így azután  sokfelé az osztás a temető kapujánál közvetlenül történik, máshol már csak történt. Az ételeket katolikus  délszlávjaink hozzátartozójuk sírjára teszik. Olyan helyek is akadnak, ahol a gyűjtés koledálással, szegények számára való  kéregetéssel megy végbe, miközben a lélekváltság harangját kongatják. Máshol, főleg Göcsejben a család otthonában éjszakára  terítenek az elhunyt hozzátartozók számára. Az ételt azután koldusoknak, szegényeknek ajándékozzák, esetleg maguk költik el.  Nézzük most a részleteket.

A szegedi tájon egészen a legújabb időkig a hagyományőrző családok már Mindenszentek ünnepén fehér üres kalácsot szoktak sütni. Régi szegedi polgárasszonyok mézzel vonták be a tetejét, Jellegzetes alsótanyai alakjában fonadék, amelyet perecbe foglaltak bele. Ez a Mindönszentök kalácsa, másként kúdúskalács, amelyet délután  sírjaikhoz igyekezve, a temető kapujában várakozó koldusoknak osztogattak azzal a kéréssel, hogy ők is emlékezzenek meg a  család halottairól. A koldusok könyörgését a régi szegedi hagyomány különösen foganatosnak tartotta. A Tápén sütött, briós  formájú kis fonottkalácsnak kúdústuborék a neve. Kálmány Lajos adatai szerint* a Szegedről kirajzott Szaján bánáti faluban  ilyenkor lisztet, gabonát, főzeléket is
szoktak ajándékozni a szegényeknek. A koldusnak szánt kalács, alamizsna a halott  megvendégelésének módosult, keresztényi változata.

A múlt század végén a szőregi koldusok ezen a napon a következő éneket énekelték  a temetőkapuban:
Elindultunk a szent helyre,
A szomorú gyászos kertbe.
Vigasztalást ott sem veszünk,
Könyves szemmel hazamegyünk.

Már most Te eleidbe jöttünk,
Keresztfád előtt könyörgünk:
Tekints az megholt hívekre,
Kit teremtettél képedre.

Mert mindnyájunkért meghaltál,
Az keresztfán megváltottál,
Szent lelkedhez szorítottál,
Népünk üdvösséget hagytál.

Óh siralom, óh fájdalom,
Hogy a holtakról kell szólnom,
Az Úristen maga tudja,
Holtakat hogy szabadítja.

Sok lakóhelyei vannak
Az Úristen országának,
De nem tudjuk, merre vannak
A megholtak, hogy kínlódnak.

Archaikus felfogás szerint a nap alkonyattól másik alkonyatig tart. Így érthető  a halottak estéje elnevezés, amely Mindenszentek napjának estéjét jelenti polgári számítás szerint. templomIlyenkor a  halottak emlékezetére országszerte egy, esetleg két órahosszáig szólnak a harangok. Tápé népének hite szerint ez idő alatt  nyugszanak, megpihennek, nem szenvednek a lelkek a tisztítóhelyen. Ez a jámbor hiedelem már a középkor legendavilágában  felbukkan. Először Damiani Szent Péter († 1072) említi.*

Annak a hétnek, amelyikbe Halottak napja is beleesik, a szegedi nép ajkán  halottak hete a neve. Ilyenkor a régi öregek nem szoktak kint a szántóföldön dolgozni, földmunkát végezni. Helyette őröltettek,  kukoricát morzsoltak, szalmát hordattak a szérűből. Ez a hagyomány napjainkban a lehetőségek szerint már csak halottak  napjára korlátozódott. Jellemző régebbi hiedelem, hogy aki halottak napján földmunkát végez, azon hóttetöm (atheroma)  támad. E kegyeletes tartózkodásban eredetileg a halottak, hazajáró lelkek haragjától való szorongó félelem nyilatkozott meg.

A göcseji Pórszombat faluban a halottért mindenki maga szokott harangozni,  mégpedig annyi verset, ahány halottja van. A harangláb körül ilyenkor összesereglenek, és várakoznak, hogy mikor kerül rájuk  a sor. Más göcseji helyeken e napon sütnek-főznek, nagy lakomát csapnak. Egész éjfélig szól a muzsika. Ez talán a  régi engesztelő toroknak csökevénye. A vidám hangulattal nyilván a hazajáró lelkeket akarják megtéveszteni. Pölöskefőn  vacsorát terítenek, rétest tesznek az asztalra, égő gyertyát a közepére. Utána elmennek a templomba litániára. Miklósfán  halottak estéjére szintén rétest sütnek.
Odakészítik az asztalra annyi villával, ahány halottjuk van. gyertyaUtána kimennek a  temetőbe és sírjukon gyertyát égetnek.* A szintén zalai Kacorlak faluban Mindenszentek éjszakáján a rétest kirakják az  ablakba, amelynek eredeti célzata nyilvánvalóan a hazajáró halott családtagok megvendégelése volt. Kethelyen  halottak napján az asztalt fehér terítővel födik le, kenyeret, fokhagymát, sót és kést tesznek rá. Öregek hiedelme szerint a  család halottja ezen az éjszakán hazajár, legyen tehát mit ennie, ha éhes. Halottak hetében Göcsejben sem mosni, sem  párolni nem szabad, mert a család halottja ezen a héten vízbe kerül, vagy a ruha megvizesedik rajta.*

Hegyszentmárton baranyai magyar falucska, temploma nincs. A halottakért végzett  esti könyörgés után a férfinép a harangtorony körül szokott gyülekezni, ahova a közeli házakból már rőzsekévéket  hordtak össze. Meggyújtották, hatalmas lángokban lobogott, mintha a purgatórium tüze lett volna. Közben minden férfi a  családjáért harangozott egy verset. Így is több óráig hangzott a harangszó.

Ezután a gyülekezetből két csoport kivált és a falu két végén megkezdte a  szegényeknek szánt koldulást. Vezetőjük a kivilágított ablakok alá állva, ezt a valamikor máshol sem ismeretlen  koldusimádságot mondta:
Názáretbeli Jézus, zsidóknak királya,
Veszödelömben forgóknak Istene!
Mögtestestesült szent Ige, szent Isten!
Ne hagyj a bűnben elveszni!

Hét köröszt alatt lëfekszöm,
Hét köröszt alatt főkelök,
Őrizz angyal éjfélig,
Boldogságos Szűz Mária virradtig,
Jézus Krisztus mindétig,
Hogy gyarló testöm nyugodjék,
Én szívem el né aludjék,
Hogy tégöd mindenkor lásson,
Mindön gonoszt távoztasson.

Sátánok mögkötöztessenek,
Hogy lölkeink në fertőztessenek.
Engedd nekünk kögyesen,
Atya, Fiú fölségösen,
Élvén örök dicsőségben,
Most és mindörökké!

Az amen után a csoport még elimádkozza a Miatyánkot és Üdvözlégyet. Ezután  kopogtatnak és e szavakkal lépnek be a házba:
Adj Uram örök nyugodalmat a megholt híveknek, és az örök világosság fényeskedjék  nekik!

zsak-kukoricaElőkerülnek a velük hozott zsákok. A gazda, gazdasszony egyikbe kukoricát, a  másikba babot, a harmadikba krumplit önt.
Egy-két marok kender sem marad el. Majd áldomást isznak, eredeti szándék szerint  nyilvánvalóan toroznak, tort ülnek.

Így mennek házról-házra. Már éjfélre jár az idő, amikor a két csoport a még  mindég lobogó tűznél ismét összetalálkozik. Az őrállók addig sült tökön, sült krumplin rágódnak. Marad még a koldulóknak is.  Közben iszogatnak.

Ezután az összekoldult ajándékok szabályszerű árverése következik. A befolyt összeg az egyházé. A szokás eredeti célzata aligha lehetett más, mint a szegények,  koldusok megvendégelése, megajándékozása, amelynek ellenében a falu halottjaiért, a tisztítótűzben szenvedő lelkekért imádkoztak.  Jó volna tudni, hogy az archaikus hagyományt Baranya más faluiban ismerik-e.*

A székelyföldi Csíknelnén egész kemencére való cipót sütnek, amelynek Isten  lepénye, halottak lepénye a neve. Még azon melegében átalvetőbe teszik, és kiosztják a templom előtt álldogáló szegények  között, akik ennek fejében a család elhalt tagjaiért imádkoznak. Úgy tartják, hogy a halott ilyenkor elmegy hozzátartozói  kapujához, és ha a szegénynek nem adnak alamizsnát, sírva távozik.* Hasonlóan Gyergyócsomafalván, Futásfalván is. Itt  annyi cipót sütnek, ahány halottja van a családnak.*

Kalácsot osztogatnak a koldusoknak, szegényeknek Kiskunfélegyházán,  Szentsimonban és bizonyára más helyeken is.
Bélapátfalván Isten cipója sül. Nagykátán a templom bejáratához tett kosárba  vetik a hívek pénzadományukat. Ebből ajándékozza meg a pap karácsonykor a szegényeket. Hangonyban már csak a cigányok  járnak alamizsnáért.*

Jászladányban a hívek mindenféle élelmet szoktak a templom előtt felhalmozni,  amelyet valamikor a koldusbíró osztott ki a koldusok között. Az égő kisgyertyákat itt az ablakba rakják ki.

Sajátos újabb szokás, hogy a hősök emlékművénél este a négy világtáj irányában  négy koporsóforma rácsozatot állítanak fel.
Az ismeretlen, messze sírokban porladozó katonák emlékezetére hozzátartozóik  gyertyát gyújtanak, és e rácson helyezik el.

Ez a hagyomány azonban nyilván régibb. Piliny palóc faluban a temetői  nagykereszt alján van egy négyszögletes lapos kő.
Ezen szokták emberemlékezetet meghaladó idő óta az ismeretlen helyen vagy  idegenben nyugvó falubeliekért meggyújtani halottak napján a gyertyákat.*

Tompa bácskai faluban halottak napján a legközelebbi hozzátartozók sírjáról  összeszedik az elhervadt virágokat. Otthon kifőzik, és a vetőgabonát meglocsolják vele. Hitük szerint ez megvédi az  üszögtől.

Hazai németségünknél az ünnepi fonott kalácsnak Heiligenstriezl a neve:  Budaörsön a gyerekek keresztanyjuktól kapták ajándékba.

A délszláv eredetű Bátyán halottak napján minden évben vittek kalácsot a tavaly  Mindenszentektől elhalt családtagok sírjára, fehér abroszban. Öregek emlékezete szerint a fonott kalács mellett még  rétest, olykor sovány pogácsát (kisele pogače), egyesek még birsalmát, tál babot is. food-at-graveAz ételeket a sírra terítették. Az  egyházi szertartás végeztével a pap, a harangozó, sekrestyés, ministráns gyerekek társaságában összeszedte, elrendezte.  Kocsin vitték az ételeket haza, majd megosztoztak rajta. Ennek fejében a megvendégelt halottakért imádkoztak.  Valamikor a halott koporsajába is raktak ételt.
Szintén bátyai hagyomány, hogy este a család halottjaiért az asztal előtt  gyújtanak gyertyát, a vízbefulladt hozzátartozókért azonban külön az asztal alatt.*

Hercegszántó régi sokác hagyománya szerint a halottak sírjukból fölkelnek, és a  templomba mennek, amikor halottak estéjén az ő üdvösségükért harangoznak. Várják a pogácsát is. Előtte ugyanis a legények,  fiúgyermekek a házak ablakai alá állva elimádkozták a Miatyánkot és az Üdvözlégyet, majd beszóltak: kérünk a holt  lelkek számára pogácsát, sokácul: dajte nem za mrtve duše pogače. A végén megették és bort ittak rá. A pogácsa csak víz és só  hozzáadásával készült. Valamikor a mohácsi sokácok is vittek kalácsot, bort, tojást a sírra. Ezeknek sorsára már nem  emlékeznek.

Mikefa göcseji faluban az ünnepen diófalevelet szednek, és elteszik,* hogy –  mint mondják – a családtagok el ne tetvesedjenek. A magyarázat már másodlagos, az eredeti szándékot már  elfelejtették. A diófalevél, diófakoporsó a halandó embernek, illetőleg halottnak oltalma. A dió ugyanis középkori Megváltó-jelkép.

Vadamos göcseji falucskában úgy tartják, hogy halottak éjszakáján az egész élő  és elhalt rokonság összejön. Vacsora után az asztalt nem szedik le, sőt tiszta tányért tesznek oda.

Zalaszentbalázson a Mindenszentek rétesét meg a bort otthagyják éjszakára a  halottak számára. Másik helyi hagyomány szerint halottak estéjén a templomban fölállítják a jelképes koporsót (tumba).  Ennél imádkoznak, ájtatosságot tartanak a megholt hívekért. Az odakészített tányérba tett alamizsna a papé. Az ájtatosság  végeztével a kántor hosszasan énekel. Most meg őt illeti az a pénz, amit a nép a tányérba vet.

Ecsegen halottak napján az ünnepről maradt ételeket elviszik a misére és a  templomajtón belül lerakják a szegények számára.

Szurdokpüspöki hagyomány szerint halottak napjára következő reggel az asszonyok  kendőbe kötött babot, lencsét, lisztet visznek a templomba. Ott egy kiterített abroszra öntik, és mise után a  szegényeknek adják.*

Kunsziget kisalföldi faluban az asztal hídján, vagyis a lábakat keresztben  összekötő léceken gyújtják meg a család halottjaiért a gyertyákat, miközben a halottak litániáját végzik. Az asztal alsó  homályos része mintha a purgatóriumot jelképezné. Ide kerül a gyertya Nagyhátán is.*

Sokfelé szokás az égő gyertyát az ablakhoz tenni.

A bukovinai Andrásfalván Mindenszentek délutánján a pap vezetésével ünnepélyes  körmenet indult a temetőbe, amelynek négy sarkában közösen imádkoztak, könyörögtek az ősökért, a falu halottjaiért.  kormenetEgyüttmaradtak, az egyes sírokhoz külön nem mentek. Utána a körmenet visszatért a templomba, a hívek kezében gyertyacska,  vagyis kis gyertya égett. Szokás volt gyertyákat is osztogatni egymás között, hogy este és a halottak hetének estéin  otthon kölcsönösen imádkozzanak mellette egymás halottjaiért. Halottak napján a templomba cipót vittek és a szegények  között osztották szét.

A síroknak az ünnepen való felvirágozása, a sírkeresztek megkoszorúzása katolikus körökben aligha több másfél századosnál.

Kováts István szegedi kőműves mester  önéletrajzában elmondja, hogy a szokás a szegedi magyarság körében a múlt század első felében vált a bevándorolt német polgárság  hatására mind általánosabbá. A kegyeletes gyakorlatot a protestánsok is átvették, hiába hadakozott ellene – pápista  szokásnak minősítve – még a múlt század végén is számos öreg református pap.*

Aki a sírról virágot szakít, azt budaörsi német hiedelem szerint a halott  elviszi.*

A halott sírjára helyezett égő gyertyát Tápé idősebb népe szerint nem szabad  máséra áttenni, ott égetni, mert akkor annak a halottnak bűne, bűnadóssága, akinek sírjáról elvitték a gyertyát, ennek a  lelkére száll át.

OLYMPUS DIGITAL CAMERAA síron való gyertyagyújtás a békéscsabai szlovák evangélikusság körében az első  világháború idején tűnt föl a távolban elesett hozzátartozók emlékezetére.* Nyilván hasonló szándékból a hajdúsági  magyar reformátusok között is.*

Parasztságunk körében általánosnak mondható, bár helyi sajátosságaiban még  kevéssé ismeretes szokás, hogy halottak estéjén, sőt halottak hetének minden estéjén odahaza kis gyertyát égetnek.*  Rendre annyit gyújtanak meg, ahány halottjuk van. Dombrád idősebb népe szerint azért a lámpát sem szabad eloltani, mert a  gyertya nem nekünk, hanem a halottaknak világít. Egy-egy mellett mindaddig imádkoznak, amíg el nem ég.

Az imádság legtöbbször a halottak olvasója,* amely Jézus öt szent sebének emlékezetére öt tizedből áll:

† Atyának † Fiúnak † Szentléleknek. Amen.

Adj Uram örök nyugodalmat a megholt híveknek. És az örök világosság fényeskedjék  nekik.

Miatyánk. Az olvasó elején lévő három szemen ezt az imádságot végzik: Minden  hívek teremtő és megváltó Istene, a te szolgáid és szolgálóid lelkeinek bocsásd meg minden bűneiket és ellened  elkövetett vétkeiket. Hogy a mely engedelmet mindenkor óhajtottak, azt ájtatos könyörgések által megnyerhessék, ki élsz és  uralkodol mindörökkön örökké. Amen.

Adj Uram örök nyugodalmat a megholt híveknek. És az örök világosság fényeskedjék  nekik.

Miatyánk. Üdvözlégy Mária, malaszttal vagy teljes. Úr vagyon te veled. Te vagy  áldott az asszonyok között. És áldott a te méhednek gyümölcse: a Jézus. Jézusom, a te jobb kezed sebéért és az abból  kifolyó drága szent véred érdeméért, légy irgalmas minden kimúlt híveid lelkeinek. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent  anyja! Imádj Istent a megholt hívekért, hogy szent fiadnak szenvedése és a te keserves hét fájdalmid által a  purgatóriumból kiszabadulván, juthassanak az óhajtott mennyei boldogságba. Amen.

Második tized: Jézusom, a te bal kezed sebéért…

Harmadik tized: Jézusom, a te jobb lábad sebéért…

Negyedik tized: Jézusom, a te bal lábad sebéért…

Ötödik tized: Jézusom, a te szent szíved mély sebéért …

Adj Uram örök nyugodalmat a megholt híveknek. És az örök világosság fényeskedjék  nekik.

Könyörögjünk. Minden hívek teremtő és megváltó Istene…

Uram, adj örök nyugodalmat e megholt híveknek, és az örök világosság  fényeskedjék nekik. Nyugodjanak békességben, Jézus, Mária nevében.
Óh szentséges Szűz Mária,
A holtak vigasztalója.
Vigasztald a megholtakat,
Sebes tűzben kínlódókat.
Óh szentséges Szentháromság,
Hozzád kiált szomorúság.
Szomorúak a te híveid,
A megholtaknak lelkeik,
Óh szentséges legjobb Anya,
A holtak szabadítója.
Szabadítsd ki a fogságból,
A rettentő nagy kínokból,
Hogy kiáltsanak örömben:
Szent vagy isten az egekben.

Könyörögjünk. Mártírok királynéja, Szűz Mária, megkötöttük a gyászkoszorút a  lélek bánatvirágaiból, melyet alázatos szívvel mutatunk neked be a kimúlt hívek lelkeinek szabadulásáért. Esdve kérünk  téged, ajánld fel ezt a te szenvedő szent fiadnak, hogy irgalmának tengerében és az ő szent szívéből kiömlő vérpatakjában  mossa meg a földi bűnök szennyétől a szenvedő lelkeket és vezesd őket azon égi boldogságba, melybe téged is felemelt  a te szent fiad, az Úr Jézus Krisztus, ki az Atyával és Szentlélekkel él és uralkodik most és mindörökkön örökké. Amen.

“Temetőben fejfák sora,
így múlik az ember kora…
Nevekkel díszített fák, kövek,
kik voltatok,hova lettetek?
Sorokban száz meg száz halom,
rájuk már vigyáz az égi oltalom…

Jönnek már az ásók,
a sirató asszonyok,
és csak jönnek sorban
a fekete gyászolók…
Miért sírtok?
Ne sírjatok!
Mi az, mit a fejfára írtatok?
Szeretnék szólni,
de nem tudok,
nem jön hang a torkomon.

Csak megy a fekete sereg,
zokogó asszonyok, síró gyermekek,
ismerős arcok, fájó tekintetek,
de hisz ismerem mindegyikteket!
Két férfi megy egymás mellett, némán,
hallkan a bánatba borulván,
Kettő kit szerettem,
igazán és tisztán.
Ne sírjatok!

Látom már a fejfát,
Odaért a tömeg,
a mise hangja zendül,
sírnak a gyermekek.
A koporsót már leengedték,
tetejére a földet reáhintették.
de a két férfi szeméből
csak a könnyek záporoznak,
ajkaikon sorban imákat mormolnak.
Kezükben egy virág,
szép vörös rózsaszál,
S most már látom én is,
mi az, mi a fejfámon áll,
s mi az, mi e két férfinak
ily nagyon fáj:
“Szerettelek titeket.”
(?)
Reményik Sándor: Halottak napja

Halottak napja van. Az elso,
Mióta döngve hullott Rá a hant.
A Sír tövében egy-egy fénybogár
Csillog. Különben sötét a határ,
S hosszú az éj alant.

Szívek, tilos a nagy világítás,
S virág sincs annyi már,
Elpazaroltuk régi ünnepen;
Egy-egy szálat visz némán, könnyesen,
Ki ma este a temetobe’ jár.
Hiába, virág sincsen annyi már.

De egy-egy szálat letenni szabad.
S hallatni tompán, fojtottan szavunk,
És aztán: kezet fogni halkan, loppal,
Egyik halott a másik halottal:
Ó, hisz’ mi itt mind halottak vagyunk.

Kolozsvár, 1920. november 1.

Hogyan gyászolunk? – Hogyan gyászolnak más kultúrákban? – Hova  jut a lélek?

Hogyan akadályozható meg a halott lelkek visszajárása? Milyen szükségleteik  lehetnek a halottaknak?
A gyász, csakúgy mint a halál egyetemes. Tetőtől talpig bejárja az embert. kayapoEzért  a caiapó indiánok a gyász ideje alatt például nem vágják szakállukat és hajukat. A szokás Európában sem ismeretlen:  így tettek Lisszabon lakói is, amikor 1521-ben I. Manuel király meghalt.
A gyász során vannak népek, amelyek böjtölnek, vannak, akik viszont lakomákkal  emlékeznek. Vannak, akik siratják halottaikat, vannak, akik jajveszékelnek, és vannak olyanok is, akik énekelnek  és táncolnak mint például a kaingagok és a bororók Brazíliában. Vagy hallgatnak, mint például a kínaiak Mao Ce Tung  halálakor, amikor is Pekingben háromperces néma gyászt rendeltek el.

Hova jut a lélek?

Az, hogy mi történik a halál után a testtel, az nem rejtély. Ám hogy mi történik  a lélekkel, erre nézve minden kultúrának más elképzelése van. A halotti rítusok és a halállal kapcsolatos hiedelmek  alapja az élet halál utáni folytatásának hite.
A kereszténység és az iszlám azt hirdeti, hogy a halál után a lélek a pokolba  vagy a mennyországba kerül. Ezzel szemben a lélekvándorlást hirdető vallások szerint,- ilyen például a hinduizmus vagy a  buddhizmus -, a lélek egy új testben újra születik.
Számos kultúrában a mennyországba vezető út nem zökkenőmentes: az iszlámban  például Szirát hajszálnál vékonyabb és kardpengénél élesebb hídján kell átkelni, amely a pokol tüzei felett ível. A  boldogok országába csak a hídon átkelve lehet eljutni. A görögöknél a halottakat Charon révész vitte át ladikján a Styx folyón  az alvilágba – pénzért, ezért a halottak szemére pénzt tettek.

Megakadályozni a halottak “visszajárását”

A halott lelkektől egyes kultúrákban igyekeztek szabadulni, “visszajárását”  minden lehető módon megakadályozni.
Hogy a halottakat útjukon semmi ne zavarja Európa számos régiójában a gyász  idején szokás volt az órák megállítása, a tükrök eltakarása. Ugyancsak a visszajárást volt hivatott megakadályozni, hogy a  Fidzsi-szigeteken illetve India egyes részein a halottakat nem az ajtón vagy az ablakon vitték ki a házból, kunyhóból,  hanem direkt egy e célból vágott lyukon. A nyílást aztán újra befedték, így megakadályozhatták a lelkek visszajárását.
A magyar népi hagyományban a halál beálltakor általában első tennivaló volt az  ablak kinyitása, amelyet sok helyen még a közelmúltban is úgy magyaráztak, hogy a távozó léleknek szabad útja legyen.
Egészen különleges segítséget adtak halottaiknak a panamai cuna indiánok. kunawomanA  halottasháztól egy kötelet húztak át a közeli folyón keresztül, hogy azzal segítsék át a halottak birodalmába az elhunytakat.  Amikor legközelebb kenus hajtott át a folyón, az ő feladata volt a kötél elvágása. Így a halott már biztosan nem  talált vissza, nem kellett tartani a hátramaradottaknak a szellemjárástól.

A halottaknak is lehetnek szükségleteik

Sok kultúrában a halottak szelleme nem távozott azonnal. Az oroszoknál például a  halált követő kilencedik napig az ablakpárkányra kenyeret, sót és vodkát helyeztek ki a visszajáró halottaknak. A  néphiedelem szerint a halott lelke a 40. napon hagyta el végérvényesen az élőket, ennek alkalmából nagy lakomát csaptak. Egyes kultúrákban a test halálát követően a lélek még akár évekig is élhet. A  dél-borneói ngadju-dayakiak például úgy tartják, a lélek még egy jó évet velük van, ezért temetésből kettőt is  rendeznek.
Érdekes viszonyulásuk van a kameruni bamilekek is halottaikhoz. Aki “jó”  halálban halt meg, azt közvetlenül házuk közelébe temetik, ezzel lelke a család körében marad. Ezzel szemben, aki öngyilkosság,  alkoholizmus, boszorkányság, villámlás áldozata lett, azt rituálisan leválasztják az élőkről, az ilyen halál ugyanis  fertőző lehet.
Az elhunytakkal való újratalálkozást Dél-Amerikában minden év november elején  táncos-zenés, tequilás mulatsággal ünnepelik a temetőkben.

Forrás: néprajzi lexikon.

3 hozzászólás a(z) “Babonák és hiedelmek: a mindenszentek- és a halottak napja.” bejegyzéshez

  1. Rózsika néni

    Egyetértök, 30 éve temettem el szögény jó uramat, kezdötben ölég nehéz vót, de mikór rágondulok, mindíg szeretettel teszem, ettül megnyugszom.

    Válasz
  2. Szilágyi Erzsébet

    köszönöm, nagyon sok kérdésre választ kaptam. egy dolog még nagyon felkavar: mit jelent, ha a halottak napi otthon égetett gyertya kigyullad?

    Válasz
    1. energiagyogyasz Szerző

      Kedves Erzsébet!
      Köszönöm kérdését, nem kell megijednie.
      Elképzelhető, hogy akire a gyertyaégetés közben gondolt, meglátogatta Önt, s így adott jelet. Kálmán.

      Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.